Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény zártkerti szabályozást érintő módosítása

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény zártkerti szabályozást érintő módosítása 2015. május 2-án lépett hatályba. A törvény alapján a zártkerti tulajdonos 2016. december 31-ig kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.

Az eljárás részletszabályait tartalmazó FM rendelet a kihirdetését követő 31. napon, azaz 2015. november 30-án lép hatályba. 

Az új zártkerti szabályozással a nem eredeti céljuknak megfelelően használt zártkerti ingatlanok a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény hatálya alól kikerülve, a tényleges funkciójuknak (pl. lakóingatlan, üdülő) megfelelően vehetnek részt az ingatlanforgalomban. Ennek következtében a zártkerti ingatlanok adásvételének ügyintézési ideje jelentősen lerövidül, a zártkertek könnyebben megszerezhetővé és eladhatóvá válnak.
 

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás díjmentes, a soron kívüli eljárásért azonban ingatlanonként 10.000,- forint díjat kell fizetni. A zártkerti ingatlan művelési ágának megváltozását a tulajdonos(társak) (vagy a meghatalmazott) kérelme alapján vezeti át az ingatlanügyi hatóság. A kérelmet – amely a http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kozigazgatasi-allamtitkarsag/hirek/foldhivatali-formanyomtatvanyok menüpontból, valamint a Földhivatali Portálról (www.foldhivatal.hu) is letölthető – az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatalnál kell benyújtani. 

Egyéb okirat vagy igazolás csatolása az alábbi két kivételen túl nem szükséges: 

1. Ha a tulajdonos helyett meghatalmazott jár el, meghatalmazás benyújtása is szükséges.

2. A közös tulajdonban álló zártkerti ingatlan esetén a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni kell a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát, amely nem minősül bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, így nem kell ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített okiratba foglalni.

A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására irányuló eljárás nem mentesíti a tulajdonost a zártkerti ingatlanon fennálló építmény ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez szükséges más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

MINDENKI FŐZHET PÁLINKÁT

A pálinka magánfőzésre vonatkozó 2015. évi szabályokat az érintettek már bizonyosan ismerik, de nem árt ezeket újból feleleveníteni, és egy-két fogalmat tisztázni, mivel közeleg a bevallás ésbefizetés határideje, valamint 2016. január 1-től új szabályozás várható.

Kik lehetnek magánfőzők : azok a 18. életévüket betöltött gyümölcstermesztő személyek, akik saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkeznek.

Mennyi párlatot lehet előállítani: 50 liter 86 térfogat%-os – vagy 86 liter 50 térfogat%-os a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú pálinka előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen.

Hogy kell a bejelentést megtenni: a magánfőzők a desztillálóberendezés beszerzésétől számított 15 napon kötelesek bejelenteni a lakóhelyük szerinti önkormányzatnál.

Lényeges, hogy a magánfőző igazolni tudja berendezésének származását. Ha nem tudja igazolni, mert elvesztette a számlát, vagy nem is volt számla, mert „barkácsfőző” berendezése van az bírságra számíthat.

Érdemes megjegyezni, hogy VÁM Hatóság már aktivizálta magát ez ügyben. Rossz esetben a bírság összege elérheti a 200.000,- Ft-ot és a berendezés elkobzásával is járhat. Fizetés: a bevallott berendezések után a tárgyévet követő január 15-ig kell 1.000,- Ft szeszadót befizetni az önkormányzat erre kijelölt bevételi számlájára, Böhönye esetén a 67000124-
10005075 számú számlára.

Várható változások 2016. január 1-től: bevezetik a párlat-adójegyet. Évente minimum 5db,
maximum 86 db vásárolható belőle. Egy db ára 700,- Ft lesz és és 1 liter előállítására jogosítja a
magánfőzőt.

A bejelentési kötelezettség az elmúlt évhez képest nem változik.

EGYESÜLETEK, ALAPÍTVÁNYOK FIGYELEM!

Minden civil szervezet számára kötelező az alapító okirat Ptk. szerinti módosítása

A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 11.§ (3) bekezdése alapján a civil szervezetek 2016. március 15. napját követően, csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhetnek.

A civil szervezetek számára előírt létesítő okirat kötelező módosítás végső törvényi határideje 2016. március 15., tehát legkésőbb 2016. március 14. napjáig kell ezzel összefüggésben változás-bejegyzési kérelmet előterjeszteni a bíróságon. A benyújtás hiánya a szervezet megszüntetését vonhatja maga után. Az új Ptk. minden szervezetre, közhasznúra és nem közhasznúra egyaránt vonatkozik!

A létesítő okiratok módosításához nyújtanak segítséget az Országos Bírósági Hivatal által közzétett okirat-sablonok:

http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok

Szüreti felvonulás Böhönyén

 A múltban, a falvakban évről-évre Szent Mihály napja körül, mulatsággal, vigassággal köszöntötték az őszt, az őszi munkákat, a szüretet.

A lassan feledésbe merülő hagyományainkat Böhönyén is szeretnénk feleleveníteni, mint ahogy tettük Illés napján a búcsúval, falunappal. A falu apraját-nagyját összefogó és megmozgató rendezvény lehet a szeptember 26-án megrendezésre kerülő Szüreti felvonulás és bál. A szüreti felvonulás célja a hagyományok ápolása, és hogy a résztvevők és a szemlélők számára maradandó élményt nyújtson.

A felvonulás Böhönye Község Önkormányzata, a Böhönyei Gézengúz Óvoda, a Festetics Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és községünk civil szervezeteinek közreműködésével valósul meg.

A falu utcáin ebéd után a szüreti felvonulás játsza a főszerepet, a látványos menetet a település több pontján megszemlélhetik a kíváncsiskodók. A hagyományokhoz hűen az első fogaton ül a kisbíró, aki a település kijelölt pontjaira érkezéskor hangos dobszóval jelzi a látványosság kezdetét. Másik fogaton foglalnak helyet az esti bál zenészei is, akik tradicionális népi zenével szórakoztatják az utcán megjelenteket. Őket követik a magyaros népviseletbe öltözött böhönyei fiúk-lányok. A menet megállóhelyein az iskola néptáncosai ropják a táncot, akik a falu lakóit is csábítják a közös éneklésre, táncra. Eközben senki sem maradhat szomjas, mivel a böhönyei Borbarátok folyamatosan kínálják az ó és az újbort.

A nap végére a menet megérkezik utolsó állomáshelyére, ahol kezdetét veszi a szüreti bál, a hajnalig tartó zenés, táncos mulatság, hagyományos népi játékokkal fűszerezve.